gravlax mindent visz

ma egész napos szomorkodást tartottam, mert Andi hazament, és nehéz visszatalálni a mindennapjaimba. 

a legnehezebb az ittlétben a barát- és színháznélküliség.

túllendülőnek csináltam egy crumble-t (amit Andinak ígértem, de végül kapott helyette egy adag teszkós raviolit egy szintén teszkós szósszal, hadd vigye hírét a nagyszerű konyhámnak) és mindjárt elhúzok kedvestanárbácsi fotós órájára, de előtte még meg akarom írni a kicsenéjd-nyerő (definitely) és tarkabárkajáték-nyerő (definitely 2.) gravlaxot, ami már kész van vagy 1 hete és amit a pénteki partin akartam villantani. a 3. üveg bornál eszembe is jutott, hogy elfelejtettem prezentálni, de addigra már mindenki telezabálta magát a zseniális kencéimmel (és nekiállt berugni), amikről majd egyszer biztos írok, de mióta semmi dolgom, nincs időm semmire.

horror

- I'd like 30 dkg.s prawns, please!

- ???

- prawn!

- you mean shrimp, my dear?

- [oó, wtf? Jamie barátom prawn-t rendelt] - from that one [mutogatás a prawn táblára].

- shrimp. and how many?

- 30 dkg.s

- 300 g.s?

- all right [jól van, legyen 300 g, meg shrimp, ne ezen vesszünk össze.]

a 30 dkg shrimppel hazaszáguldottam és fényt derítettem arra, hogy mi a különbség a rák és a rák közt (összegezném: a lábuk hossza, a testük tagolása és az ízük is, de azt nem itt olvastam: az egyik édeskésebb. mivel nekem csak egyfajta állatom volt, nem tudtam összehasonlítani se a lábuk hosszát, se a testük tagolását, úgyhogy azóta se tudom, hogy shrimp-et vagy prawn-t vettem. drága volt, ez tény.) aztán ha már úgyis elméleti síkra helyeztem az ebédet, találtam egy szívderítő videót is a rákpucolásról. ez alapján:

1. letéptem az összes kicsi rákocska fejét
2. lenyúztam róluk a páncélt
3. végigvágtam a hátukat és kitéptem a belüket

mindezt 2 tál kókusztejes rákcurryért. Dexter hozzám képest kutyafasza.
 

találkozás egy régi szerelemmel

avagy nagyon apró kisokos kagylófőzéshez

városi legenda, hogy kagylót csak az r-es hónapokban eszik a kiművelt fő. - nem. kagylót enni bármikor lehet.

másik legenda, hogy a főzés előtt már nyitott kagyló kuka. - nem. általában még élnek ilyenkor is, csak kicsit össze kell nyomni a héjat (ha így sem csukódik be, akkor tényleg döglött, és kuka, ha büdös halszagú, szintén.)

és akkor még idevezetem, hogy több vas és B12 van benne, mint a marhában (ami remekjó hír nekem, mert ma reggel végleg leszámoltam a marhahússal), és még gluténmentes is és tele van fehérjével. na!

keszeg!

eddig csak teszkós halat ettünk, mert ott nem kellett párbeszédbe bonyolódnom a nénikkel/bácsikkal. de fényes idegennyelvtudásom arra a szintre ért, hogy szombaton lazán kértem a piacon "2 pieces of that, please" márkájú halat. (amihez azért jó alapot adtak a teszkós aznap lejáróak: már nem csak halakat látok és lazacot a halaspultban.)

azért megjegyezem, hogy amit a halas nő művel az English Marketen, az minimum tanítani való - a tisztításra vonatkozó igenes válaszomtól számítva 32 másodpercen belül zacskóban volt a 2 hal, pikkelyezve, belezve. csak álltam és az átélt élmény súlya alatt kértem fél kiló osztrigát kagyló helyett.

a piacozás után még megettünk egy-egy egész lovat ájris brekfösztnek álcázva, majd lázasan keresni kezdtem, hogy mi légyen szegény állatokkal. egy óra szuperszakácskönyv-lapozás után még elovastam a tarka bárkán egy zseniálisan összeszedett írást, aztán éjfélkor kirohantam a konyhába, leszaggatam a halacskákról az egyébként ultrafasza zacskót és bebugyoláltam őket nedves papírtörlőbe. (és a héten már másodjára erősen elgondolkoztam a vegetarianizmus mibenlétén. valamint arról, hogy ez a 2. olyan dolog, ami igen nagyon hiányozni fog a XIII. kerületben.)

na de! 

sea bream (tengeri keszeg)

fish pie light

volt itt egy adag tengeri sügér készleten (veszélyeztetett a túlhalászat miatt - csak tenyésztettet, léci!), aminek már igen aggasztott az állapota. 

a városba menet kapott el egy nagyobb aggódási hullám, de szuperokos telefonka átsegített a krízisen (meg azon, hogy a mintegy 6 km-es gyaloglás után a szellemházban szembesüljek pl 3 alapvető hozzávaló hiányával). úgyhogy vettem 1 bokor petrezselymet meg egy adag spenótot k drágán. aztán itthon mégiscsak szembesültem: a petrezselyem IS, meg a spenót IS o-p-c-i-o-n-á-l-i-s.

mondjuk éppen vehettem volna még 20 dkg egyéb halfajtát ezen a pézen (ha már úgyis a piac mellett jártam, ahol lédig adják a direkt fish pie-ba valót; fish pie-t nem szokás egyféle halból, se ilyen kevésből. többek közt ezért is light a verzió.).

bagel füstölthalas sajtkrémmel lazy sunday jeligére

jaj, hát bagelt sütni igazi móka! ráadásul annyira jól passzol a vasárnap reggelbe. a lustálkodósba.

ezért ma 9kor keltem (idáig még rendben is volt). aztán legközelebb 2kor ültem le, de kétségtelen, a bagel megsült. meg a fotózkodás keltette hadiállapotokat is normalizáltam. és Bazsika is kitalált a kisebbik jégveremből f2 fele. 

addigra mondjuk már füstölt a fejem.

a bagellal nincs baj, tényleg. de nem akkor kezdek neki legközelebb, amikor 3 másik szuperrecept képanyagát is el akarom készíteni mellette. és ha Limara azt írja, hogy alaposan belisztezett textilre rakandó a bagelkezdemény kelesztés céljából, akkor a textilt be fogom lisztezni. hogy ne kelljen nagyon durva anyázások közben letépni a teljesen egybekelt, lyuk nélküli gyönyörű bageleket, ezzel jelentékeny kárt okozva a majdnem tökéletes outfitjükben és az addigra már megtépázott idegrendszeremben. 

tehát: 2kor ettünk. Balázs azt mondta, hogy ebéd. nem kezdtem el magyarázni a lazy sunday-slow food-brunch szentháromság mibenlétéről, csak 2 karika múlva, de akkor meg már a kultúrafinanszírozáson és a magánnyugdíjpénztárakon pörögtünk.

összességében kellemes, nyugodt délelőtt volt.
sütött a nap.

chowder - a hallé másképp

2 napig álltam a füstölhal-szagban.

már nem is szeretem a füstölthal-szagot.

egy tradicionális skót-angol-ír-francia-amerikai leves főzelék ez (mindenki magáénak mondja), van 8645 változata és mindenki szerint a sajátja a legjobb - pont mint  a halászlé.

csináltam egy 8646. változatot, ami inkább lett leves, mint főzelék, mert kihagytam belőle a krumplit/lisztet.

panír

a házastársam menüs étkeztetését továbbra is megpróbálom életben tartani.

a hét a rendszerem szerint szerdán kezd.

ma szerda.

össze is hajintottam egy helyre kis ebédet. (6ra, mondjuk, de volt leves is, meg 2. is. meg nekem egy doboz trifle a teszkóból - amit a rendkívüli teljesítményemet értékelendő 82%-ban elfogyasztottam, teljesen önállóan, minden különösebb megerőltetés nélkül. és ami még durvább, közben a maratonnal vontam magamban párhuzamot - miután ma mégcsak futni se voltam képes satnya testemet elvonszolni.)

tehát ma délután 4 óra körül: paníroztam. pa-ní-roz-tam. ÉN! utoljára ilyet a tesvíremmel csináltam a szülői házban, amikor még kellett egy szék, hogy felérjük a pultot. de mivel a receptet szokásomhoz híven menet közben olvastam, itt álltam a hallal, meg a tudattal, hogy dehátezpanírozós. kétségbe nem estem, rögtön kerestem új receptet. meg még egyet. 3ból 3 panírozott. bingó. akkor panírozok.

(most pedig megnézem, hogy lettek-e egyáltalán használható képek - merthogy mire kész lett az ebéd, kissé besötétedett vala, a házastársam pedig még mindig nem vásárolt nekem csodálatos fényeket meg diffúzorokat meg ilyesmiféle hasznosságokat, amik nélkül van élet ugyan, de minek? kérdem én.)

meg azt is, hogy mondjuk magyarul, hogy fish cake. mert ez így olyan szép. a halsüti viszont nagyon nem az.

marinált zöldségek mangós garnélanyárshoz

nem egy nagy felejthetetlenség ez alant, de a marinált zöldség zseniális, egyszerűen zseniális. 

viszont mindenképp előző este előkészítendő - nem Éciknek való ad hoc cucc.

avagy: hogy csináljunk egyetlen nap leforgása alatt ebéd helyett vacsorát.

nem parenyica

az egyébként már haladógurman-szinten levő házastársam ma reggel annyit bírt mondani a mozarellakrémemre, hogy: "hát, ez nem egy parenyica...". (gondolom, itt az egyszerűségére próbált utalni.)

mélyen elgondolkoztam, hogy megérdemli-e egyáltalán a citrommal és kakukkfűvel sült tengeri sügért*, ami a mozarellakrémhez járt vala. megkegyelmeztem végül, saját jól felfogott érdekemben: ha éhen hal, nem fog több mozarellát venni nekem. ami - most már ezt is tudom - nem parenyica, de azért jó az. krémként. bazsalikomos paradicsompürével. a hal mellé.

*!!a tengeri sügér (Dicentrarchus labrax - european seebass) kihalás szélén áll a túlhalászat miatt - csak a tenyésztett változat fogyasztása megengedhető!!
mandulasarok és a tarkabárka oldalán is van 1-1 másért hasznos hallista.

a teán füstölt lazac élete a krumplin túl

a mai mese a quinoáról fog szólni.

egyszer volt, hol nem volt, élt egy fa a messzi Dél-Ámerikában, amin kicsi, fekete, fehér, igen, nem piros golyók nőttek, némi szappannal bevonva,  méretükhöz képest jelentős vitamin- (B2, B6, B9) és ásványianyag-tartalommal (vas, magnézium, foszfor, réz, mangán). továbbá minden egyéb gabonafélénél több fehérjét tartalmaztak (ami nem túl nagy kihívás számukra, lévén nem is gabonafélék voltak ők...) 

és még: gluténmentesek is voltak, de ez akkoriban még nem volt olyan trendi, mint ma.

aztán jöttek a gaz hódítók, hajóra rakták a golyókat és elhozták Európába. itt aztán gyorsan megnyitottak pár bioboltot és azóta is ezekben árulják aranyáron ezt a növénykét.

mindezek dacára a quinoa finom és pikk-pakk megvan.

1/2 cup főtt quinoa 111 kalória. (én egész nap elműködtem egy teljes cuppal tegnapelőtt. nem önszántamból, persze, de Balázs elvitte az összes füstölt lazacocskát, amit járt volna hozzá. miután mégiscsak ő keresi a pénzet, amit én a kínai meg arab boltokba hordok, kénytelen voltam számat befogni és magában quinoát enni.)

vallási meggyőződés szerint áztassuk elő, vagy ne (5-10 percet).

ami tény: a magokat saponin vonja be, eredetileg - ettől kellemesen habzana a szánk legott, a csomagoláskor elő-leáztatják ezt az anyagot - de mindenki tegyen belátása szerint. az öblítés mindenképp javasolt.

az (nem)áztatás után 1 rész quinoát 2 rész vízben tegyünk fel a tűzhelyre, és hagyjuk kb. 15 percet nem túl erős forrásban lefedve főni. akkor van kész, amikor teljesen magába szívta a vizet, és a magok kipukkantak és a csíra körbetekeredik rajtuk. mondjuk azt: nem nagyon lehet elvéteni, mikor van készen.

3x-osára dagad.

ha jót akarunk magunknak, fővés előtt 6-8 percig pirítjuk a magokat (amíg aranybarnák lesznek) és alaplében (oké, leveskocka) főzzük meg.

ez így köret.

további receptek felkutatása még folyamatban.

(...)

... és Éci királykisasszony megdöntötte a kuszkusz egyeduralmát a konyhában, és igazságos uralkodása alatt teret adott minden kisebb-nagyobb golyó, kocka, hasáb és amorf tápláléknak a kibontakozásra. 

a továbbiakban pedig boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

lazacs!

tegnap, popcake-ék után, átzúgott egy újabb cunami eztettemen: a budoáron közre lett téve pár fotográfia, ráadásul olyanok, amiket én azért nem publikáltam volna (nem mintha bármelyiket igen), ami elvezetett egy olyan számhoz a napi megtekintés menüben, hogy azt hittem, meghekkelték eztettemet - nyilván híressége okán (másra nem tudtam gondolni). 

tehát: a nagy örülésre reggel lazacot sütöttem (mert ma lejárt a szavatossága). grapefruitos édesköménnyel. 

ismétlem: reggel. 

újabb 20 perces villantás az eztettem-műhelyből, avagy hogy tudok én állandóan így elkésni?

indonéz rákcurry bank holiday esetére

tegnap féltávon én vezettem.

kimerítő volt. 

még jó, hogy ma bank holiday.

ha véletlenül elég széles az út, 340 m-enként 2 sávos körforgalmat iktatnak be (amit én még ugye nem kezelek készségszinten). ha nincs körforgalom, az azért van, mert fél autó széles a 2 sáv. itt a szélek eltalálása volt a kihívás.

aztán néha beértünk egy-egy településre, ahol a bank holiday előestéjén mindenhol fesztivált tartottak, úton sétálgató, sörözgető, babakocsit tologató (mindezt az ÉN fél sávomban!) engem végső kétségbeesésbe taszajtó egyedek. a 2. olyan akcióm után, amit most nem részleteznék (de amihez foghatót még életemben nem csináltam, mert apa valószínűleg úgy vágott volna pofon, hogy kirepülök a kormány mögül - Balázs csak hálát adott az égieknek, hogy mégse az alufelnis BMW-t választotta), úgy gondoltam hogy elsőre elég volt ez.

brokkolival könnyített fishburger

tegnap mélyreható corkológiai tanulmányokat végeztem (még mindig a toronyból, szigorúan elméleti síkon maradva) és találtam egy megszívelendő mondatot: "Don’t expect the sun to stay out just because the weather forecast and sky tell you so." így bármennyire is utáltam ma Balázzsal elindulni futni, de megtettem. mert épp nem esett.

mai revelációim:

1) szabadban futni fárasztóbb, mint a futópadon. de lekínoztam a 35 percet, márcsak a csodaszép útvonal miatt is. aztán hazajöttem, hogy hirtelen megcsináljam mindenhovaminibenjárokrubintréka 20 perc hasazását, de nagyon gyorsan rá kellett jönnöm, hogy miután tegnap megtettem ezt, ma már korántsem evidencia. becsületből még csináltam 20 hasprést, aztán hagytam a fenébe.

2) ha egy recept arra szólít fel, hogy tegyem a cuccot fél órára hűtőbe, azt a cuccot nem azért kell betenni fél órára a hűtőbe, hogy épp ne legyen szem előtt.

a továbbiakban pont úgy viselkedtem, mint egy jól bejáratott feleség: mosogattam, porszívóztam, főztem és újra mosogattam (nem azért, mert megháziasodtam, csak 3 edényt nehéz praktikusan variálni mosogatás nélkül). közben csináltam pár képet a rohangáló gyerekről 100as ISOval 1/30-cal a csudálatos burgerekről.

citromos spagetti tonhallal és brokkolival

egyáltalán nem tudom, hogy a tunat mi okból fordítottam magamban szardíniának, de mindenesetre úgy menetem be  a boltba, hogy kerül, amibe kerül, szardíniát veszek.

vagyis a cím nem igaz, de az angol neve annyira szép, hogy nincs szívem megváltoztatni.

egyébként 15 perces vacsora. (fotózással együtt 2 és fél óra. a mosogatás a tegnapelőttivel együtt plusz 20 perc. - hogyan csináljunk egészestés programot a 8 perces tésztafőzésből? címmel fogom megjelentetni a memoárjaimat, ami valószínűleg egy mosogatás hosszú-hosszú leírása lesz. kérlek szépen, istenkém, csak 50 cm-vel nyújtsd meg reggelre a konyhát, én meg elrohanok egy mosogatógépért, és a bicikli vázán hazatolom. ha megnyújtod.)

teában marinált tőkehal fűszeres-mazsolás kuszkusszal

történet nincs.

maradt még 2 kocka tőkehal, kellett vele vmit kezdeni.

Mosolygó nők malaccal

...avagy spárgakrémleves marinált tőkehallal és újhagymával

kultúra- és fröccsfogyasztás után egy csudálatosan szép 40 fokos áprilisi vasárnapon. amikor is összeomlott egy kisebb világ, mert a pécsi radler meggye igazából nem is radler hanem meggymárka. de a nagyobb világ akkor hullott atomjaira, amikor befejeztem a főzést, mindent lefotóztam (kékben), lekapcsoltam a villanyt a konyhában, hogy ne is lássam azt a romhalmazt, ami 3 órája még a konyhám volt - szóval mindezek után rájöttem, hogy NINCS SÜTI.

de spárgaszezon, az van. én meg minden spárgaszezonban mélyreható spárgológiai ismereteket szívok magamba, hogy aztán a mindentudással felvértezve ismét vegyek egy csomag tökfás spárgát.

csak a spárga

Chili&Vanilia-sorozat: sokízű párolt hal w/ bok choy (is)

az Ázsia Centerben van egy zseniális zöldséges, a Culinarishoz képest (de még a Szép Kis Indiához képest is) töredékáron lehet beszerezni nála mindenféle ázsiai hozzávalót. ha épp jó kedve van a kiscsávónak, nagyon készségesen magyarázza el, hogy mi mire jó és hogy készíti el az anyukája.

ma tehát jó idő, kicsit másnap, mozgásigény, táskavásárlási kedv => ÁC. fél óra alatt kint voltam.

táska nem lett, vízispenót, bok choy, bambuszrügy, gőzgombóc-por (bocs) meg ilyesféle csupa hasznos dolog igen.

bok choy

oyster szószt mindenkinek!

avagy: egy vödör rizs brokkolival és garnélával magányos szombati ebédekre...

...amikor az ember saját tesvíre sem hajlandó kimozdulni, még akkor se, ha enni kapna.

pedig a gourman tesvír nyilván tudta volna, hogy kell a garnélákat evésre alkalmas állapotba hozni anélkül, hogy úgy nézzek ki az ebédlőasztalnál, mint egy malac.

továbbá az olyan étekek, amik csak nyomokban akár, garnélát tartalmaznak, a kimondott slow-food kategóriába tartoznak. annyira éhes voltam - mint általában, amikor du. 4kor eszem először -, hogy a végén feladtam, és a rizst ettem meg. 

így legalább maradt a tesvíremnek sok kici rákocka, hátha eljön mégiscsak.

Chili&Vanilia-sorozat: krémleves édesköményből, garnélával

a hűtő tele van olyan dolgokkal, amiket már tegnapelőtt meg kellett volna csinálnom.

dehát tegnapelőtt én menzán ettem 520ér' (húst krumplival). este meg nincs fény a fényképezéshez. amúgy meg tanulnom kell, nem érek rá.

viszont a hűtő tele van olyan dolgokkal, amiket már tegnapelőtt meg kellett volna csinálnom.

de 6kor tényleg elkezedem, mostmár.

addig nem kezdek el filmet nézni fekszek le, amíg az örökbefogadást és a veszélyeztetést nem tanulom meg.