eddig csak teszkós halat ettünk, mert ott nem kellett párbeszédbe bonyolódnom a nénikkel/bácsikkal. de fényes idegennyelvtudásom arra a szintre ért, hogy szombaton lazán kértem a piacon "2 pieces of that, please" márkájú halat. (amihez azért jó alapot adtak a teszkós aznap lejáróak: már nem csak halakat látok és lazacot a halaspultban.)
azért megjegyezem, hogy amit a halas nő művel az English Marketen, az minimum tanítani való - a tisztításra vonatkozó igenes válaszomtól számítva 32 másodpercen belül zacskóban volt a 2 hal, pikkelyezve, belezve. csak álltam és az átélt élmény súlya alatt kértem fél kiló osztrigát kagyló helyett.
a piacozás után még megettünk egy-egy egész lovat ájris brekfösztnek álcázva, majd lázasan keresni kezdtem, hogy mi légyen szegény állatokkal. egy óra szuperszakácskönyv-lapozás után még elovastam a tarka bárkán egy zseniálisan összeszedett írást, aztán éjfélkor kirohantam a konyhába, leszaggatam a halacskákról az egyébként ultrafasza zacskót és bebugyoláltam őket nedves papírtörlőbe. (és a héten már másodjára erősen elgondolkoztam a vegetarianizmus mibenlétén. valamint arról, hogy ez a 2. olyan dolog, ami igen nagyon hiányozni fog a XIII. kerületben.)
na de!
![]() |
sea bream (tengeri keszeg) |