mit NEM ettem meg az elfelejtett színház miatt?

avagy a fűszeres joghurtban pácolt csirkemell és a salsa esete vasárnap este.

az örökbefogadás majdnem pipa.

pihenésképp lementem futni, h értelmesen teljes az idő, amíg a hús pácolódik.

futás után összevagdaltam a salsát.

és nagyon örültem magamnak, h mennyire időben készültem el. Viki még sehol,  a vacsora meg tkp készen van.

aztán megjött. ki volt öltözve. de még mindig nem gyanakodtam. 6 előtt 9 perccel megkérdezte, h mikor is kell indulnunk.

"a színáááááz! baaaaaaaaaz!"

így történt, h 2 telefon (nem akar vk színházat?) és 3 perc anyázás után, 9 perc alatt összeraktam a színházi outfitet, és elrohantunk - mozgásunkat könnyed futásnak jellemezném, időnkénti sprintekkel, főleg nyitott BKV-járműajtók láttán - a Te furcsa katona c. Moldova-darabra. (rémületesen rossz volt, az 1. felvonás leginkább egy 80-as évekbeli kabaréra hasonlított, a 2. felvonás viszont belezuhant az öncélú monologizálás feneketlen kútjába, egy folyamatosan szöveget tévesztő főszereplővel. nagyon rossz volt.)

2 napja nem találom el a WB beállítást - le kell szokni a fehérről

know-how:

a pácolt csirkemellhez

• csirkemell (vettem egy remek jó kis vacsora-csomagot, 2 comb, 1 mell összeállításban, ebből vettem ki a mellett, és hosszában kettévágtam)
• 1 nagy doboz joghurt fele
• 6 levél bazsalikom
• kakukkfű érzésre
• 2 gerezd fokhagyma szeletelve
• olívaolaj (érzésre, nem túl sok)
• 1/2 citrom héja
• 1 ek csípős szósz (erőspista) 
• só, bors (a darálóban inkább már csak koriander van)

összekavartam, beletettem a csirkemellet, lefedtem, és beraktam a hűtőbe 1 órára.
aztán megsütöttem.
és nem ettem meg, az elfelejtett színház miatt, ugye.

a salsához

• 1/2 ananász apróra kockázva
• 2 marok kukorica
• 1/2 üveg sült paprika antipasti apróra kockázva (Aldi, zseniális)
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 1/4 vöröshagyma apróra kockázva (zöldhagyma jobb lett volna, de azt elfelejtettem venni, ugye)
• 1 szárított csili VirágMoha kertészetéből (Virág mondta, hogy erős, de a fél paprikánál még nem éreztem, hogy elég lesz - beletettem egy egészet - 1 cm, kb -, megkóstoltattam Vikivel, aki imádja a csípőset: elvörösödött, nem kapott levegőt, elkezdett köhögni és sírni: "ú, Éci, ez...")

az összekockázott/aprított mindent összekevertem.
és nem ettem meg, az elfelejtett színház miatt, ugye.

eddig csak zöldekkel ment a hús.
ma este a salsával új dimenziók nyíltak.
volna, ha nem felejtem el a színházat.
de legalább van ebéd holnapra. új dimenziókban.