minden vizsga előtt eljön az a pont, amikor unatkozó nyugdíjas akarok lenni. most mintha korábban érkezett volna az érzés. gondoltam, amíg összehajintom ezt a kiflit, megjön a kedvem a gyámság problémaköréhez.
kifli azért lett, mert Olgi a 4/C-ből tegnap felrakott egy képet kifli rokonairól a fészbukkra. azóta szeretem a fészbukkot.
meg azért, mert nem vittem a lakatot, és nem tudtam bemenni a lidlbe zsömlét venni. vagy kiflit. whatever. a 15 dkg trappistához, ha már kulinária.
know-how:
- 375 dkg liszt (fehéret, feketét, tarkát, tettem bele még búzakorpát is)
- doktorötker expressz élesztő (a szerelmem)
- 2.625 dl langyos tej (Olgi receptúrája alapján, csakis és szigorúan)
- 1 tojás sárgája (kellett volna az egészhez, és amíg gondolkoztam, h mennyi egy tojás sárgájának a 3/4e, sikerült a fehérje után küldenem egy adag sárgáját, merő bénaságból - mondjuk, a negyedét)
- 1 ek cukor
- 1 kk só
- 15 levél rozmaring összevágva
- 1 kk fokhagymakrém
- lenmag érzésre
- gorgonzola tölteni - elhagyható, de nagy hiba lenne
a hozzávalókat minden misztikumot mellőzve bedagasztottam (amíg szépen el nem vált az edény falától) és rátettem a radiátorra,bár Anya azt mondta, nem szabad. nem lett baja, megkelt szépen.
a kész tésztát átgyúrtam, kettőbe szedtem, körlappá nyújtottam, nyolcadoltam, rátettem a sajtot (nem vadultam, csak moderált mennyiségben) feltekertem, lekentem a fehérjével és megsütöttem. nem tudom hány percig. legyen mondjuk 15, és 175 fok, légkeverés.
az van, hogy finom. remek. pompás. k jó. nem merem megszámolni, hogy mennyi maradt. a fotózási kellékként szereplő olajbogyóim fele mindenesetre elfogyott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése