holnap nagyszabású vacsorát rendezek a húgomnak.
a menü már 2 napja draftban vagyon, de Viki színe elé sütike nélkül járulni nagyjából öngyilkosság.
ezért született a fent említett keksz. durván sok mákkal. ---
--- kellett volna elkészíteni, de természetesen - Pere, lécci, ne mondjál semmit - nem volt itthon elég mák.
sőt! a kiürült máktartó üveg levetette magát a mélybe, pattogott kicsit, majd hirtelen elhatározással 1000 darabra hullt szét.
- 25 dkg liszt
- 16 dkg darált mák
- 10 dkg cukor a mákkal összedarálva
- 1 csipet só
- 20 dkg hideg vaj
- 1 tojás (az eredeti recept szerint csak a sárgája, de pont ma találtam meg egy mumifikálódott fehérjét hűtőpakolás közben, és hát mégiscsak majd 50 HUF egy tojás)
a hozzávalókat összegyúrtam (a robotgép dagasztókarjával). nagyon szép, egynemű, kemény tészta lett. sütőpapíron rúdba tekertem, és kiraktam az erkélyre. az eredeti recept szerint 2 órán át kell hűteni, én ezen csendesen felkacagtam, elég hideg van kint, nem tart az addig.
legközelebb 2.5 óra múlva jártam arra, közben sütöttem nagyobb mennyiségű tökmagos pogácsát, csináltam 1 üveg orange curdöt, elmosogattam egy heti elmosogatnivalót és már egyáltalán nem is találtam jó ötletnek a sütést mozi helyett.
a teljesen kifagyott tésztát éles késsel 2/3 mutatóujjnyi szeletekre vágtam és megsütöttem.
150 fokon, nem légkeveréssel, min. 20 percig. megnőttek.
amikor a széle elkezd barnulni, kész vagyon.
to be continue (mákhiány miatt a krém holnapra marad)
már 2 nappal később van, és van FÉNY.
a tegnap esti vacsorának mindenképp a csúcspontja lett a keksz. ami azért elég szomorú rám nézve. meg kell ismerkednem olyan fogalmakkal, mint pecsenyekacsa. és meg kell nevelnem a húgomat, aki ízekre szedte az összes fogást, mindenben talált kivetnivalót. amúgy tökéletesen igaza volt. kínomban már csak vinnyogva röhögtem. és azóta kacsaszagban ülök.
know-how a krémhez:
amíg hűlt,próbáltam lakás kinézetűre formálni a lakást, elmosogattam, összehajtogattam a másfél hete a szobaközepén levő szárítóról a ruhákat, megtaláltam az asztalt a papírjaim alatt ledaráltam a mákot cukrostól, amit aztán belekevertem a krémbe, az olvasztott vajjal egyetmben, amit olvasztás nélkül nem sikerült egy istennek se egyneműsítenem. sokáig kevergettem, h eltűnjenek belőle az alapkrém-darabok, és egy majdnem homogén masszát kapjak.
aztán betettem a hűtőbe, és elrohantam dolgozni. a továbbra is szakadó hóban.
know-how az orange curdhöz:
már 2 nappal később van, és van FÉNY.
a tegnap esti vacsorának mindenképp a csúcspontja lett a keksz. ami azért elég szomorú rám nézve. meg kell ismerkednem olyan fogalmakkal, mint pecsenyekacsa. és meg kell nevelnem a húgomat, aki ízekre szedte az összes fogást, mindenben talált kivetnivalót. amúgy tökéletesen igaza volt. kínomban már csak vinnyogva röhögtem. és azóta kacsaszagban ülök.
know-how a krémhez:
- 1 dl tej
- 2 ek liszt
- 1 cs vaníliás cukor
- 5 dkg vaj
- 5 dkg porcukor
- 5 dkg darált mák
- 1 citrom reszelt héja
amíg hűlt,
aztán betettem a hűtőbe, és elrohantam dolgozni. a továbbra is szakadó hóban.
know-how az orange curdhöz:
- 3 narancs (1 nagy volt, 2 kicsi)
- 15 dkg cukor
- 5,5 dkg vaj
- 3 tojás
a narancsokat forró vízben áztattam kicsit, remélve, hogy a kezelőanyagok lejönnek róla. az ameddig besűrűsödiket módosítottam arra, hogy amikor végighúzom az ujjamat a keverőkanálon és nyom marad, kész.
hello. van egy új olvasód. jó, hogy idetaláltam. csakapuffin. csao.
VálaszTörlésrészemről a szerencse. bár nem hiszem, hogy felérek én abba a magasságba, ahol csakapuffin tanyáz... ever
Törlésjaja épp akartam mondani, hogy csak úgy lekukkantok hozzád innen fentről, a nagy magaslatról...haha. ne viccelj.
VálaszTörléshát akkor üdvözlet az eztettem zárt körű elitklub elit tagjai közt :D
VálaszTörlés