2012-01-31

ultimate chocolate cake épp csak egy leheletnyi avokádóval

Vikikének.
csokitortát kívánt.
születésnapja lesz.
nem mondhattam nemet.
40 dkg csokiból. a fél kg már fájt volna, testvéri szeretet ide vagy oda.

23.34-re csokimérgezésben fetrengek és azon gondolkozom, hogy ha most elrágom a Pere-féle szarvaskolbászt, az biztos jó lesz-e.

know-how:
  • 20 dkg jó minőségű étcsoki, 60% körüli kakaótartalommal
  • 20 dkg vaj
  • 1 tk instant kávé
  • 17 dkg liszt
  • 1/2 zacskó sütőpor
  • 1⁄4 tk szódabikarbóna (az ehhez hasonló méretekhez ez itt igen nélkülözhetetlen eszköz, kb 10 évvel ezelőtt 300ér' vettem egyet)
  • 2.5 dkg kakaópor (direkt ezért! nem karob, nem ámítás, k-a-k-a-ó)
  • 20 dkg caster cukor (ilyenem nincs, ugye, de meglehetőst egyszerűen elkészíthető a kávédarálóban: egyet forgattam rajta, így nem lett por, de már nem volt durva szemcsés se) az eredeti recept 40 dkg cukorral dolgozott, de 2 tábla csoki után már mégse hajít az ember majd fél kg cukrot - jóérzés is van a világon
  • 3 közepes tojás
  • 75ml buttermilk, ami író, de jelen esetben joghurtá vált
ismét a 18 cm-es tortaformába ment a massza, ismét felpúposodott, most a változatosság kedvéért egy korrekt körlap esett le a tetejéről. a sütő hideg volt, amikor betettem, és szigorúan 140 fokon sült, 90 percig.
az összetördelt csokit a vajjal és a 125 ml hideg vízben feloldott kávét szép lassan összeolvasztottam a csudálatos öntöttvas edénkémben.

a lisztet, cukrot, sütőport, szódabikarbónát, kakaóport egy keverőtálban kézzel összekevertem - azért így, mert teljesen csomómentesnek kellett lennie.

a tojásokat és a joghurtot kézi habverővel felvertem.

a 3 komponenst egyneműsítettem, fakanállal, just, gép nem kellett hozzá - pikk-pakk ment.

krém:
  • 20 dkg csoki (a fenti módon megolvasztva)
  • 2 dl tejszín
  • 1 csomag habfixáló
  • 1/2 avokádó
  • 1 banán
  • 4 ek fruktóz(t tettem bele én, de lehet ez sima cukor is, a lényeg: édesítsen)
újabb Piszke-receptúra alapján készült, belecsavarva az avokádó-banán vonalat. lehet, hogy nem kellett volna. 
ebben a pillanatban, 22.57-kor, olyan órányi küzdelem után a konyha úszik a csokikrémben, ami igen jó lett, csakhát nem tortatölteléknek. a habfixáló kb. annyi változást idézett elő a tejszínben, mintha borsot daráltam volna bele. bár az legalább érződött volna. 
mostmár így utólag azt hiszem, h Viki nem is fog örülni a zöldségvonalnak a tortájában. valószínűleg ő egy csoki ízű csokitortára gondolt a rendelés leadásakor. 
mindenesetre a torta most kivonult a látóteremből a mínuszokba. nyilván van az a hőmérséklet, amin még az egyébként folyékony csokikrémem is szilárd lesz. egy ideig.

ps.: kicsit utánanéztem ennek a ganache-dolgonak. sokat nem vétettem, de még van mit finomítani.

pps.: holnaptól átállok a salátavonalra. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pin It button on image hover