akartam kalácsot enni, még 17.24 körül.
lett kalács. 22.57re.
mire kész lett, már nem is akartam kalácsot enni.
igaziból az a neve, hogy adventi kalácskoszorú, meg is csináltam már adventtájt, ahogy kell. akkor lekvárral kentem le a tetejét, ahogy az írás mondja, rá is égett, ahogy az írás előre jelezte.
így ma este tojás lett a máz.
meg más a töltelék, hogy már mégse adventi legyen.
nagy tanulság: a kalács töltelékébe nem árt cukrot tenni.
know-how:
- 375 g liszt, fehér, just, kivételesen
- 2 dl langyos tej
- 1 tojás
- 1 ek cukor
- 0.375 ml olaj (van szupermérőkanál, ennyit pont ki tudok mérni)
- 1/2 mk só
- 1 zacskó doktorötker szuperélesztő
- mazsola
- aszalt sárgabarack
- aszalt szilva
- marcipán
- darált dió
- lekvár (itt, most Olivér anyukájának a birslekvárja, ami igazából csak birspép inkább - pl. ezért kellett volna még a cukor is a töltelékbe)
a robotgéppel szép fényes tésztát dagasztottam, aztán hagytam kelni.
miközben kelt, elolvastam a híreket, meghallgattam a reggeli mísoromat podcaston, cseteltem mindenkivel, lebonyolítottam 2 20 perces telefont összedaraboltam a tölteléknek valót, úgymint aszalt szilvát és sárgabarackot, csokitallért, marcipángolyót - a darabolt aszaltakat a mazsolával együtt beáztattam egy fél langyos fehérrumba.
a megkelt tésztát lisztezett deszkán négyzet alakúra kinyújtottam.
aztán lekvár.
dió.
és az összes többi darab.
eztán gondosan feltekertem, és egy helyre kis ovált formáztam belőle, amit megkentem a felvert tojással (tettem bele egy kis tejet is, de nem lett tőle szép fényesebb) és egy darabig 50 fokon újrakelesztettem a sütőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése