tegnap éppen palléroztam gasztrofotói látásmódomat a flickren, amikor megláttam ennek a kuih sperának a képét. annyira nem kívántam az ázsiai ízvilágot, de vannak olyan napjaim is amikor de (pl. a következő 2 napban muszáj lesz, merthogy felbontottam egy doboz kókusztejet), így került a majd megcsinálom mappák egyikébe.
a mai napi remekbeszabott pedagógus napi ünnepély után, aminek a nagyon szerencsés szervezője lehettem és a 20 gyerek felvigyázója, amíg a kedvenc kollégák felzabáltak és/vagy hazapakoltak minden ehetőt, igazából nem volt kedvem főzni. amikor eszembe jutott, hogy holnap hajnali 5kor tűzriadó gyakorlatot tartok, egészen lenullázódott az energiaszintem.
szóval, Olga, ezt most csak a kedvedért.
a kuih spera maláj étel, ami egy olajban szép barnára sütött, töltött tésztabatyu, kókusszal, szárított rákkal (kihagytam, persze, mert annyira koncentráltam, hogy ki ne hagyjam) és mindenféle fűszerekkel.
a tésztához
(16 batyuhoz)
250 g liszt
(5:5 fehér-tk rozs -- ettől viszont eleve barna a tészta, úgyhogy
nem szép aranybarna lesz a sütés végére)
1/4 tk só
50 g olvasztott vaj
1 tojás
cc. 150 ml hideg víz (nem öntöttem bele az összeset)
a lisztből a sóval és a tojással morzsalékos tésztát gyúrtam, hozzáadtam az olvasztott vajat és annyi vizet, hogy rugalmas tésztát kapjak.
egy óra hűtés.
kinyújtottam 2 mm-esre (igaziból 4 lett, de ezt csak kiszaggatás után mértem le, úgyhogy a körlapokat még lapítottam kicsit - egyszer biztos eljön az a pillanat, amikor már annyira jó leszek, hogy a ránézésre 2 nem 4-5-6 lesz) és kiszaggattam a 7.5 cm átmérőjű formázógyűrűvel.
a töltelékhez
(68 batyuhoz legalább)
75 g kókuszreszelék
(majdnem elkezdtem f7kor a 13. kerületben kókuszdiót felkutatni, de aztán győzött a józan ész, vettem egy zacskó reszeléket,
de legalább az indonéz - nagyon környezettudatos vétel volt)
20 g szárított rák (ezt kihagytam, ugye)
75 g újhagyma
3 szárított csili
1/4 tk koriandermag
75 g újhagyma
3 szárított csili
1/4 tk koriandermag
1/4 tk édesköménymag
1/4 tk római köménymag
1/4 tk kurkuma
5 g gyömbér
1/4 tk római köménymag
1/4 tk kurkuma
5 g gyömbér
(galangal kellett volna, ami kicsit enyhébb ízű, de hasonló világ)
1 ek cukor
2 ek kókuszkrém
1 ek cukor
2 ek kókuszkrém
(hasonló a kókusztejhez, de sűrűbb annál --
mivel még életemben nem találkoztam kókuszkrémmel, csináltam: nem kevertem össze a kókusztejet használat előtt, a sűrűjét kineveztem kókuszkrémnek)
cc. 120 ml víz
cc. 120 ml víz
a fűszerekből, a cukorból és a hagymából pépet csináltam. (a rák is kellett volna, de talán már említettem, hogy elfelejtettem beletenni.)
1 ek.nyi olajon átforgattam, hozzáadtam a kókuszreszeléket és a -krémet + a vizet. és sütögettem. az eredeti receptben nem volt semmi utalás arra, hogy milyen, amikor kész, úgyhogy egy idő után úgy gondoltam, hogy kész.
a körlapokra raktam egy púpos tk.nyi tölteléket, a körlap egyik felének a szélén végighúztam a vizes ujjamat (hogy összeragadjék), félbehajtottam, megnyomkodtam és speciál technikával formát csináltam a szélére. (a hüvelyk- és a mutatóujjammal pödörgettem, egy irányba, de most ezt már tényleg nem tudom szabatosan leírni. mondjuk a csaj se tudta. egy indiai főzőtanfolyamon mutatta meg a szakács, onnan tudom.)
lassú tűzön (1.5 nálam) nagyon rövid idő alatt megsültek - én kicsit tovább hagytam, ezért: 1) megégetek 2) felvehették a ropi nevet.
ami nagyon kell mellé: joghurt, nélküle instant fulladás. sok szeretettel.
ami nagyon kell mellé: joghurt, nélküle instant fulladás. sok szeretettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése