gondoltam, trend előtt gyors összehajintok egy pop cake-et.
(jó, nem magamtól gondoltam ki ekkora hülyeséget. Balázs kért, hogy legyen süti a dolgozóba a születésnapjára. mondjuk pl. máfin. én meg mondtam, hogy mondjuk pl. máfint pont nem fogok sütni. mert azokat a csoffadt kis izéket, amikre képes vagyok, csakis az én tesvírem tudja értékelni.)
aztán tettem néhány szignifikáns felfedezést.
1. a pop cake nem tipikus gyors süti.
2. illetőleg a trend előttiségről már lecsúsztam, és csak kulloghatok lilafüge és csakapuffin árnyékában. nyilván ők is merítettek a cuppcake-lányok munkálkodásából (akik számomra nagyon nem mellesleg jó képeket is tudnak csinálni) - ők nagyon ráfeküdtek erre a vonalra. tőlük az inspiráció is.
de eszembe se jutott magyar oldalakon keresgélni recept után. utólag látom: tele magyar pop cake-kel a gasztrouniverzum.
kb. 4 mp aktív google-használat után meg is lett a popcake-világ nagyasszonya szemléletes kis videóval a know-how-ról. a többi meg a következő 3 percben alakult citromos pop cake-ké étcsoki borítással.
12.5 dkg vaj
21.5 dkg cukor (nagyon édes lett, legközelebb sokkal kevesebb cukrot teszek bele)
1 tk reszelt citromhéj
3 tojás
20 dkg liszt
1/2 zacskó sütőpor
12.5 dkg tejföl (tejföl+joghurt most, mert tejfölöm nem volt elég)
know-how:
a vajat a citromhéjjal és a cukorral krémesre kavartam.
a tojásokat darabonként adtam hozzá, midegyik után jól át kell keverni a masszát. végül jött a sütőporos liszt és a tejfölös joghurt. (ezek már csak fakanállal!) a tepsiből 5 perc hűlés után könnyen kijön.
szögletes, kivajazott, kilisztezett formában sütöttem kb. 40 percet (165 fok légkeverés) (a tepsi formája tökéletesen mindegy amúgy, úgyis szét kell morzsolni majd sülés után.)
a megsült piskótát teljesen ki kell hűteni, ezután lehet morzsolni. (Márta néni ketté törte és egymáson morzsolgatta - én így csináltam, de egy csomóan simán robotgépbe teszik.)
a vajas sajtkrémhez:
1 doboz Philadelphia sajtkrém
(vagy bm egyéb ízesítés nélküli sajtkrém 22.5 dkg mennyiségben)
10 dkg vaj
cukor (kinek mennyi)
az összemorzsolt piskótát összegyúrtam a krémmel. (a cupp cake-s lányok azt írják, hogy fokozatosan kell adagolni - ne legyen lágy a massza semmiképp.) ez az adag piskóta felvette az összes krémet.
ennél a pontnál a masszát be kell hűteni 1 órára (hogy a vaj visszakeményedhessen - van benne rendszer, de mivel már 10 óra volt, én nem tettem - működött hűtés nélkül is.)
és itt történt egy kicsiny visszaesés a diadalmenetben: a kigondolt fehércsokis bevonat (direkt bevonócsoki!) n-e-m működött. az összes lefolyt a golyókról, de tényleg az összes. miután már mindehol állt az olvadt fehércsoki, gondoltam ideje stratégiát váltani: Moser Roth, 70%, étcsoki. vízfürdő fölött (mostanában megmagyarázhatatlan módon vonzódom a kimondottam sok edényt igénylő konyhai műveletekhez - tán mert összesen 3 edénkém van) megolvasztottam. ebben a mázban kellett a golyókat óvatosan megforgatni, majd a felesleget végtelen sok ideig lecsöpögtetni (l. Márta néni videóját). ha bármi kerül még rá dekorációnak (szórócukor, szezámmag, ország, város, híres ember), az ennél a pontnál kerülhet. alig 3 óra múlva már lehet is beleszúrkálni valamibe, úgy, hogy ne érjenek egymáshoz.
és újra hűtés.
jóccaka.
megjegyzések másnap:
ez az egyik legédesebb sütemény, amit valaha csináltam. hányingerem van tőle. még jó, hogy Balázs elvitte a nagyját. legközelebb durván redukálni kell a cukormennyiséget (a külső csokimáz önmagában is durva, hát még a sajtkrémmel meg a piskótával!)
a candy melts a legnépszerűbb bevonó, mivel ilyet hazafele jövet nem leltem (mert nem kerestem), lett csoki, ami sok fórumozó szerint jobb a candy melts-nél, a candy meltsnek viszont csudálatos színei vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése