az elrontott kókuszdzsem története

-->

egyszer volt, hol nem volt, egy csudálatos kép a flickren egy üveg kókuszdzsemről.

szerelmes lettem az ideába rögtön, lázasan kutattam a kókuszdzsemről, in inglis, of korsz (nem nagyon találtam mást a sri kayan kívül, ami nem annyira dzsem, mint kókusz curd és minden recept előírta a pandan levelet hozzá. (egyébként maláj, származását tekintve, és előszeretettel eszik reggelire vajas pirítóshoz.) mivel erről a növényről még csak nem is hallottam, a kókuszdzsem-projekt felfüggesztésre került, nem is gondolva egy elég kézenfekvő dologra: magyarul beírni a keresőbe a kókuszdzsem szót.

belenyihogott egy ló a fogalmazásba

a képen látható még egy szintén teljesen irányt tévesztett majdnem scone

kicsit később újabb flickres bolyongások során ráakadtam egy magyar lány kókuszdzsem fotóira, és rajtuk keresztül egy igazán remekjó kis blogra.

az egyik kis kínai bolt nagyon durva zöldségfelhozatalának hála ekkorra már pandan levél is volt itthon.

újabb kutatás receptek után, aztán a találatok összefésülése.

...ééés....

valahol becsúszott némi hiba a processzbe, és csináltam egy kis kókuszreszeléket cukorszirupban.

de olyan fotogén lett, hogy a képek publikálásra kerülnek itt és most az eztettem elitklub elit tagjai részére.

(jegyzetek magamnak:

1. a kókuszdió héjából a kókuszbelet kinyerni nagy macera, de azért van az embernek férje, hogy az ő ujjára növekedjék vízhólyag - köszönet Eszternek, hogy előre szólt
2. a kókuszbelet – okulva a vízhólyagból – a multifunkciós konyhai robotgép aprította reszelékké
3. 25 dkg kókuszbélhez 1.25 dl kókuszvíz semmi, még +2 dl víz se – lásd az eredményt
4. a kókuszvíz mennyisége a kókuszbél édesebbé válásával fordított arányban változik és semmi köze a dobozolt kókusztejhez, amit a húsból készítenek
5. a kókuszdió tetején levő 3 lyukból csak az egyik törhető át könnyen, ezen keresztül bújik ki a csíra a dióból)

ui.: már birtokomban van egy doboz kókuszkrém, amit újabb kísérletnek vetek alája.