Ciara's coffee (off)

a karácsony idén kardamomba fullad

ezt a receptet neked küldöm, Anya! (hátha egyszer már csinálnál is valamit a szakácskönyvemből...)

2 napja majd megdöglök valami édességért. nyilván ezért álmodtam, hogy 4 kilót híztam. rémület álom volt. ma gyors végigcsináltam 2 kör fenékgyakorlatot (egészen ultradurva, az 1. alkalommal egyáltalán nem bírtam leülni másnaptól 3 napig), aztán nagy hirtelen megettem vagy 4-et ebből. lehet, hogy 5-öt.

elmélkedések egy tepsi majdnemjó zöldséges izé mellett

volt  idő, amikor megtaláltam a számomra értelmes funkcióját a népszerű közösségi oldalnak: lett egy új RSSem meg egy másik delicious-öm, azokra a tartalmakra szűrve, amik tényleg érdekelnek.
aztán lett eztettem, az ő kis saját oldalával, egy ideig ész nélküli, aztán törölt az ő kis kedvenceivel, akik közt vannak olyanok, akik az én perszonálkedvenceim is, de a többség azért nem. eldőlt: az eztettem-világot tudatosan szétválasztom a sajátomtól.
az eztettem híreire is rendszeresen ránéztem, képben voltam, de tény, nem nyomogattam kényszeresen a lájkokat és nem írkáltam hűhákat, ha nem volt miért. aztán kezdtek eltűnni a hírek (nyilván kell a pénz fészbukéknak, bár most tépik fel az árfolyamot rendesen), volt, hogy már egész nap csak egyet láttam. kis nyomozást követően világosság gyúlt elmémben: ja, ha én lájkolok, akkor beállíthatom, hogy kinek jelenjenek meg a hírei az én híreim közt - az eztettem, mint oldal esetében ez az opció nincs. és mivel az én privát világom továbbra sem lesz egyenlő az eztettem univerzummal, le fogok maradni mindenféle fasza kis nyereményjátékról és a 758. karácsonyi kekszről. hahaha. (nyertem múltkor vm kötényt, egy hónapja nem jött meg, ráadásul a nyeremény közvetítője olyan hangot ütött meg érdeklődésemre a válaszában, hogy arra a szintre nem tudtam lesüllyedni...)
this is the end of a beautiful friendship.

zöldséges fritatta

a héten volt scone, galette és fritatta az internacionalizmus jegyében. (+ hazafiasBalázs csinált egyszer paprikáskrumplit is magának.)

ami közös bennük, hogy nincs magyar nevük, nem részei a konyhaművészet magasiskolájának, ámde mindegyik tartalmazott cukkinit. 

ami nem közös: nincs képileg dokumentálva 75%-uk. háhh!

ez az, ami van:

borravaló*

én már nem tudom, hogy leltem itt is* rá kántorbandira, de nagyon nem szomorodtam el miatta. Balázs lehet, hogy kicsit igen, miután tegnap megvetettem vele 2 üveggel is a külföldi sauvignon blanc-okból való okosodásom után. (mert otthon szűklátókörűen környezettudatosan csakis a világhírű magyart isszuk, azon belül Rezső bájét kiemelten - aki nem világhírű ugyan, de zseniálisan jó; aztán itt hipergyors felfedezést tettem az 1. estémen: ezek nem ismerik a magyar bort! -- nahát! van viszont egy csomó spanyol, ausztrál, új-zélandi meg francia. amikről én a világon semmit nem tudok. így lettek jobbára címkedizájn alapján kiválasztva az elmúlt hónapok borai - egyre kisebb számban, mert szarabbnál szarabbakat sikerült kiválasztanom. (...) aztán tegnap egy oyster bay megtörte a sort, meg minket is kissé a végére. így esett, hogy az ebéd, a citromos-cukkinis spagetti reggel lett összehajintva 16 perc alatt és azóta is élénken foglalkoztat az a probléma, hogy ha így is lehet, akkor mit pöcsölök más napokon órákat.

rózsavizes kardamomos keksz

ez a keksz ékes bizonyítéka annak, hogy nem kéne mindennel rögtön szerelembe esnem, amiben kardamom van és/vagy tartalmaz valami nem evidens egyéb komponenst is (rózsavizet). majd legközelebb.

  

tejszínes gesztenyekrém(leves) fűszeres grissinivel

Balázsnak még 2 hétig kell karácsony ízű táplálékokat befogadnia. de aztán slussz: még soha nem sikerült olyat csinálnom, hogy karácsonyi hangulat. utóbb már nem is próbálkoztam vele, a karácsonyi wellness-pakkokban van minden: szauna-evés-ivás-prüntyi zene a hallban-sokcsatornás nagyképernyős színes tv usb-csatlakozással, arra az esetre, ha netán nem a reszkessetek betörőket akarná nézni az ember+egy aktuál társas. és a szívet átjáró szentlélek.