majdnem sticky toffee |
a múlt hétvégi wellness-parti kétségkívül legfényesebb pontja az a banoffee pie volt, amit a Thurlesben ettem. és ez nem a pie-t minősíti. mert az annyira k jó volt, amit meg se próbálok leírni. könnybe lábadt szemmel tömtem be. (a könnyek azért voltak, mert egyrészt odaígértem felelőtlenül a felét Balázsnak, még az 1. falat előtt, másrészt rögtön megvilágosodtam az angol és ír lányok testalkatával kapcsolatban. mégse a tea volt az.)
mivel ez egy népédesség a szigeteken, van 8746 változata. sütött tésztával, kekszalappal, dulce de lechevel, egyéb karamellel, banán alul, banán felül, csokiszórat, csokiszóratot soha.
de ez mind tökéletesen mindegy is.
a banoffee pie tuti orgazmus.
a tésztához
30 dkg digestive keksz
(lefordíthatatlan, használjon mindenki olyat, amit tenne egy sima sajttortához)
11.3 dkg vaj (= 1 stick)
11.3 dkg vaj (= 1 stick)
a kekszet ledaráltam finomra, ráöntöttem a megolvasztott vajat, összedolgoztam, és a kapott "tésztát" nagyon jól belenyomkodtam egy 19 cm-es tortaformába (kapcsosba, vagy kinyomható aljúba).
1 óra hűtő.
a karamellhez
11.3 dkg vaj
9 dkg dark muscovado
(vagy egyéb barnacukor, de végre meglelte a muscovado a helyét a rendszeremben)
118 ml sűrített tej
(condensed ≠ evaporated, bár mind a kettő sűrített tejnek fordítandó, de a c.ben van cukor kötelező jelleggel, a másikban nincs, az eredeti recept szerint ezzel kellett volna, de én nem)
9 dkg dark muscovado
(vagy egyéb barnacukor, de végre meglelte a muscovado a helyét a rendszeremben)
118 ml sűrített tej
(condensed ≠ evaporated, bár mind a kettő sűrített tejnek fordítandó, de a c.ben van cukor kötelező jelleggel, a másikban nincs, az eredeti recept szerint ezzel kellett volna, de én nem)
a vajat felolvasztottam, hozzáadtam a cukrot, felolvasztottam benne. beleöntöttem a sűrített tejet, felforraltam, visszább vettem a hőt és folyamatosan kavartam kb. 5 percig. nem lett kimondottan sűrűn folyós, de reménykedtem, hogy majd alakul még.
a karamellszószt ráöntöttem a kekszalapra és visszaraktam a hűtőbe. elvileg 1 óra elég neki, gyakorlatilag nem bíztam a véletlenre és egész éjjelre bent hagytam. eredmény: remekpompásszuper.
a karamellszószt ráöntöttem a kekszalapra és visszaraktam a hűtőbe. elvileg 1 óra elég neki, gyakorlatilag nem bíztam a véletlenre és egész éjjelre bent hagytam. eredmény: remekpompásszuper.
egyebek
2 nagy banán, felkarikázva
4 dl tejszín, kemény habbá verve
(itt brutál jó tejszín kapható mindenhol, de mivel muszáj volt állni a habnak, mint a cövek, mert mégiscsak születésnapi tortája ez a tesvíremnek, mégha nem is részesedik belőle, tettem hozzá 2 zacskó habfixálót és 2 vaníliáscukrot - jééézus!)
2 nagy banán, felkarikázva
4 dl tejszín, kemény habbá verve
(itt brutál jó tejszín kapható mindenhol, de mivel muszáj volt állni a habnak, mint a cövek, mert mégiscsak születésnapi tortája ez a tesvíremnek, mégha nem is részesedik belőle, tettem hozzá 2 zacskó habfixálót és 2 vaníliáscukrot - jééézus!)
a banánkarikákat koncentrikus körökben, több rétegben elrendeztem a tortán és rákentem a felvert tejszínhabot (először egy rendes tortasimítóval, aztán egy evőkanállal csináltam rá azokat a jól láthat szellemes dekorhullámokat. mivel nem bírtam magammal mégse, szórtam rá egy kis kakaóbabtöretet. ja, és tettem a kekszalapba is vagy 2 marékkal.)
hát tesvírem, valószínűleg te is sírnál a gyönyörűségtől.
ha éppen nem 2500 km.rel arrébb ennéd Evok csokitortáját.
##UPDATE##
a habfixáló merénylet a tejszín íze ellen. soha többet bele!
Káin!!!
VálaszTörlésén már eleve ezt az alapot imádom, szóval, utánam a vízözön, lelkeden szárad az alkatom
VálaszTörléshazamegyek és elrángatlak futni :)
TörlésUhh...na, hát kész vagyok. Teljesen. Kell.
VálaszTörlés